Az előző blogcikkünkben részletesen írtunk arról, hogyan kell csatlakozni lépésről-lépésre az EESZT-hez. Ebben a blogcikkben olyan műszaki titkokat gyűjtöttünk össze, amit fontos tudnod, ha zökkenőmentesen szeretnéd megoldani a csatlakozást. Ezeket az információkat nem sok helyen találhatod meg. Sok száz bekötési tapasztalat és egyedi ügyféligény alapján szedtük össze mindazt, ami most segítségedre lehet.
1. Milyen kártyaolvasót érdemes vásárolni?
Az elektronikus személyazonosító igazolvány olvasására több eszköz is alkalmas, ezek közül a felhasználási terület alapján két alapvető típust érdemes megkülönböztetni: a PIN billentyűzettel ellátott, és a PIN billentyűzet nélkülit.
A magyar piacon leginkább elterjedt márka a Reiner cyberJack RFID standard és a
Reiner cyberJack RFID basis típus. Mindkettő alkalmas az azonosításra. Legtöbb helyen az olvasható, hogy a standard típust érdemes megvásárolni, azonban mi mégis a basis típust ajánljuk. Ennek oka nagyon egyszerű:
- mindkét kártyaolvasó alkalmas az azonosításra
- a basis típus olcsóbb
- a standard típusban a jelszó megadása körülményesebb.
Így győztesként mindenképpen a basis típus kerül ki.
2. EESZT csatlakozáskor ki legyen az adminisztratív kapcsolattartó személy?
Először is tegyük tisztába ki az adminisztratív kapcsolattartó személy: általában az a felhasználó, aki az adott intézményt regisztrálja az EESZT-be. Ez lehet az orvossal azonos, illetve az orvostól különböző személy.
Azonban nagyon fontos, hogy ha az orvostól különböző személy az adminisztratív kapcsolattartó, akkor annak a személynek is fog kelleni e-személyi igazolvány, ugyanis a műszaki csatlakozás későbbi lépéseiben csak ő lesz jogosult beállításokat elvégezni az eKapu portálon (SSL letöltése, VMátrix beállítása).
A fent említett információk alapján mi azt javasoljuk, hogy az adminisztratív kapcsolattartó személy legyen maga az orvos.
3. Mi az e-személyi igazolvány PUK kódja?
Az e-személyi igazolvány PUK kódja arra szolgál, hogy a frissen kézhez vett e-személyi igazolványt elektronikusan aktiválni tudjuk. Az e-személyi igazolvány önmagában nem alkalmas elektronikus hitelesítéshez, csak akkor, ha azt a PUK kóddal aktiváljuk.
Ezt megtehetjük a Kormányablakban, vagy otthon a saját számítógépünkön. Utóbbihoz szükség lesz egy kártyaolvasó készülékre (telepíteni kell az e-személyi klienst és a kártyaolvasó driver-t).
4. Mi a szervezeti egységkód és az intézménykód közötti különbség?
Ehhez érdemes elolvasnod egy régebbi blogcikkünket, amit a Cloudent Fogorvosi Szoftverünkhöz írtunk. Itt éred el.
5. Orvosként miért nem látod a beteg e-profilját?
Egy orvos csak akkor látja a betegadatokat, ha elkezdte a kezelést, vagyis elindította az ambuláns lap létrehozását, vagy már kezelte a beteget.
Ha még így sem látható a beteg adata az EESZT-ben, akkor érdemes a beteg jogosultság beállításait megnézni, mert lehet ő tiltotta le a megtekintés jogát.
6. Mi lát az EESZT az orvos számítógépén?
Tulajdonképpen semmit, ugyanis az Orvosi Szoftver és az EESZT között adatkapcsolat nem azt jelenti, hogy az EESZT "rálát" az orvos számítógépére. Egy jól strukturált, előre meghatározott adatcsomagot küld és fogad a két rendszer.
7. Külföldi állampolgár ellátását kell-e rögzíteni az EESZT-ben, és ha igen, akkor hogyan?
A csatlakozásra kötelezett szolgáltatók nagy része adatszolgáltatásra kötelezett (adatszolgáltatásra nem kötelezett például a fogorvos, a foglalkozásegészségügy, a gyógyfürdő). A hatályos törvény elrendeli, hogy a különböző ellátási események (fekvő- és járóbeteg-szakellátás, háziorvosi szolgálat, valamint CT- és MR-vizsgálat) megkezdéséről és befejezéséről az ellátó intézménynek adatszolgáltatási kötelezettsége van. Az ellátásról jelentést kell küldeniük az EESZT felé. Az 1997. évi XLVII. törvény (Eüak.) több helyen rendelkezik (pl.: központi eseménykatalógus, EHR, digitális képtovábbítás, adatkezelési napló) úgy, hogy TAJ kártya hiányában az ellátottat "egyéb azonosító" segítségével is fel lehet rögzíteni az EESZT-be. Ilyen egyéb azonosító lehet például az útlevélszám. Tehát a külföldi betegek vonatkozásában is van adatszolgáltatási kötelezettsége a szolgáltatóknak az EESZT felé.
8. Informatikai rendszer cseréje esetén újra kell regisztrálni az EESZT-be?
Röviden: Nem. Az EESZT adminisztratív csatlakozását csak egyszer kell megcsinálni, illetve az eKapu-n a műszaki beállításokat is csak egyszer kell megcsinálni. Ha az informatikai rendszer, vagyis az orvosi szoftver cseréje aktuálissá válik, akkor csak az új orvosi szoftveren belül kell a beállításokat újra elvégezni.
9. Ha több orvos dolgozik egy helyen, akkor az adminisztratív csatlakozást hányszor kell elvégezni?
Csak egyszer. Ugyanis az adminisztratív csatlakozás intézményhez kötött. Vagyis, ha egy klinikán több orvos dolgozik, akkor is egyszer kell regisztrálni a klinikát.
Több orvos esetén az eKapu jogosultság beállításainál kell majd felvenni az orvosokat, hogy az adott intézményhez kapcsoltan tudjon jelenteni az EESZT felé.
10. Szoftverbelépéshez kell az e-személyi igazolvány?
Cloudehr Orvosi Szoftverben nem szükséges, csak akkor, ha adatokat szeretne az orvos jelenteni az EESZT felé.
Ennek ellenére van olyan szoftver a piacon, például a miniHIS, amibe e-személyi nélkül nem lehet belépni. Ez azért lehet problémás, mert ha valaki szeretne pácienskartont, vagy régebbi ambuláns lapokat megnézni, akkor azt e-személyi igazolvány nélkül nem tudja megtenni.
10 + 1. DÖR 1017 hibaüzenet
Az adott orvos még hivatalosan nem a beteg kezelőorvosa. Akkor válik azzá, ha legalább egy eseménykatalógust csinált neki, tehát csak úgy lekérdezni bármelyik páciensnek EESZT-ből adatot nem lehet!
Van olyan kezelése, amely érzékeny egészségügyi adatnak minősül. Ezeket kizárólag az adott szakterület orvosai láthatják: a pszichiátriai, az addiktológiai, a szexuális úton terjedő, és a HIV/AIDS.
A DÖR önrendelkezés az előző négy területet leszámítva alapból nincs tiltva, de ha a páciens az eKapu portálon tiltja, akkor az orvos nem férhet hozzá.
Ha nem a DÖR hibaüzenet jön vissza, hanem csak szimplán nem jelenik meg adat, akkor a páciensnek nincs még felvett kezelése az EESZT-ben.
Comentários